Fiduciary securities in the new Civil Code (in Hungarian)

Author: István Gárdos

download

Gazdaság és Jog, 7-8/2008. page 17-24

Az önálló zálogjog

Kodifikációs kérdőjelek

A zálogjog biztosítéki természetéből következő - és az adósvédelem szempontjából alapvető - sajátossága annak járulékossága, amely, a törvény erejénél fogva automatikusan biztosítja azt, hogy a zálogjogból fakadó kielégítési jog terjedelme mindenkor a biztosított követeléshez igazodjon. Az 1996. évi zálogjogi novella által meghonosított önálló zálogjog idegen a zálogjog járulékos felfogásától. Az önálló zálogjog nem csupán a biztosított követeléstől független, hanem, abban az értelemben is absztrakt, hogy létrejöveteléhez nincs szükség azt megalapozó jogcímre. Az önálló zálogjog absztraktsága ellentétes a polgári jogunkban – a jogbiztonság védelmében – következetesen érvényesülő jogcímesség követelményével, amely egyébként az új Polgári törvénykönyvben is fennmarad. Ezen ellentmondások miatt, az önálló zálogjog bevezetésétől fogva alapvető kérdések vitatottak voltak: Az önálló zálogjog absztrakt vagyoni jogosultság vagy dologi biztosíték? Miként egyeztethető össze az önálló zálogjog biztosítéki funkciója és nem-járulékos természete?

Úgy gondolom, a fent jelzett jogbizonytalanság és a gazdasági szereplők érdeklődésének hiánya az alapvető oka annak, hogy a novellát követő első öt évben az önálló zálogjog alkalmazására csak elvétve került sor. Ebben változás a Jht. 2001. évi módosításával következett be, amely a jelzáloghiteleket nyújtó hitelintézetek refinanszírozásának egyik fő eszközeként a refinanszírozott követelés illetve az önálló zálogjog átruházását írta elő. Már ekkor sem volt azonban világos, és ma sem érthető, hogy e konstrukció bevezetésének mi volt a célja, miért nem az a klasszikus – és további jogi szabályozást nem igénylő - megoldás került alkalmazásra, hogy a lakossági hitelnyújtást végző bank zálogjogot alapít az őt refinanszírozó jelzálog-hitelintézet javára az ügyfelekkel szemben fennálló, ingatlan jelzálogjoggal biztosított követelésein. Ettől kezdve a lakossági jelzáloghitelezésben az önálló zálogjog jelentős szerepet játszik, tudomásom szerint azonban, ezen túl, az üzleti élet finanszírozási gyakorlatában a szerepe továbbra is elhanyagolható.

Az önálló zálogjog, a biztosítéki tulajdon-átruházáshoz hasonlóan, fiduciárius ügylet, amelyben a jogi helyzet – a fiduciárius ügyletekben szokásos módon - megkettőződik: egyfelől fennáll egy publikus absztrakt kielégítési jog, másfelől pedig, a felek közötti jogviszonyban kötelmi jelleggel korlátozva van e kielégítési jog gyakorlása. A Szakértői Javaslat az önálló zálogjogot - annak absztrakt és fiduciárius természetéből fakadó jogbizonytalanság elkerülése és a zálogjog járulékosságának védelme érdekében - eltörölte volna, az IRM Javaslat azonban, lényeges módosításokkal, de fenntartja azt. A zálogjogi szabályozás terén érvényesülő szerkesztési elvtől eltérően, az önálló zálogjog speciális szabályai nincsenek integrálva az általános szabályokba, hanem egy önálló címet alkotnak. Emiatt viszont szükségessé vált egy külön utaló szabály alkalmazása, amely szerint az önálló zálogjogra, a külön címben írt speciális szabályokon túl, a zálogjog általános szabályai alkalmazandóak, amennyiben „a biztosított követelés fennállásától való függetlenségből más nem következik”. Úgy gondolom, a dologi jogok körében különösen aggályos az ilyen kodifikációs megoldás, nem minden esetben lehet egyértelműen eldönteni, hogy a járulékos zálogjog mely szabályai irányadóak az önálló zálogjogra. Annak kérdésnek az eldöntését, hogy egy adott szabály alkalmazandó-e, tovább nehezíti az a kérdés, hogy ebből a szempontból mennyire kell „a biztosított követelés fennállásától való függetlenség” mellett figyelembe venni az IRM Javaslat által kreált, ezzel tartalmában ellentétes, de az önálló zálogjognak immár lényeges részét képező szerződéses járulékosságot is (ld. alább).

Articles

Articles