What hinders the success of non-possessory charge? (in Hungarian)

Author: István Gárdos

download

Ügyvédek Lapja, 4/2008. page 30-32

A közokirati kényszer megszüntetése

A zálogszerződés közokiratba foglalására vonatkozó kötelezettség eltörlése egyszerűbbé és olcsóbbá tenné a zálogszerződés megkötését, anélkül, hogy ebből fakadóan bármelyik fél helyzete rosszabbodna. Az új Ptk. a zálogjogot a dologi jogok körében fogja szabályozni. Ennek megfelelően egyértelművé válik az, hogy a zálogjog mint dologi jog tartalmát alapvetően a törvény határozza meg, mégpedig, az egyéb dologi jogokéhoz hasonlóan, eltérést nem engedő módon. A zálogszerződés esetében tehát nincs szükség arra a jogvédelmi funkcióra, amelyet a közjegyzői közreműködés tud teljesíteni. A zálogszerződés érvényes létrejöttéhez nem szükséges más, mint hogy a zálogszerződés tartalmazza a zálogtárgy és a biztosított követelés meghatározását (mindkettő lehet akár egyedi, akár pedig körülírással történő meghatározás). A jelenlegi gyakorlatban alkalmazott szerződési kikötések jelentős része feleslegessé válik, mert azok a törvény erejénél fogva érvényesülnek, másik részük pedig olyan kötelezettségvállalások, amelyek a hitelszerződésben rendezhetők. A zálogszerződés tehát egyszerű és a tartalmát tekintve kógens okirat, ezért szükségtelen az írásbeli magánokirat feltételein túl bármilyen egyéb formai követelményt előírni.

Természetesen az előzőekben írtakkal egyező negatív hatása van annak is, ha a közjegyzői okiratba foglalás nem a zálogszerződés érvényessége, hanem hatékony érvényesíthetősége érdekében szükséges. Véleményem szerint ezért felülvizsgálatra szorulnak azok az előírások, amelyek a hitel- illetve zálogszerződés közjegyzői közokirati formájához kötik azt, hogy egy hiteltartozás végrehajtható legyen. A közokirati forma valójában nem nyújt védelmet az adós számára, hiszen, ha vita van, az nem arról szokott szólni, hogy van-e hitelszerződés, hanem, hogy annak alapján fennáll-e illetve esedékes-e a tartozás. Ebből a szempontból pedig a szerződés közokiratba foglalása semmilyen védelmet nem jelent. A zálogjogi novelláknak kezdettől fogva lényeges felismerése volt, hogy a zálogjog tényleges jelentősége egyenes arányban van azzal, hogy annak alapján mennyire hatékonyan lehet a követelést érvényesíteni. Ennek érdekében fokozatosan erősödött a zálogjoggal biztosított hitelező pozíciója a felszámolási eljárásban, valamint nőtt a zálogjog bírósági végrehajtás mellőzésével való érvényesítésének a lehetősége. Az új Ptk-ra vonatkozó javaslatok is tovább erősítik ennek szerepét. Ilyen körülmények között különösen anakronisztikus a végrehajtási jog korlátozó szabálya. Ehelyett, a felelős adósi magatartás kialakulásához arra lenne szükség, hogy a hatékony állami kényszer lehetősége a hitelezők rendelkezésére álljon. Az esetleges visszaéléseket pedig a polgári és büntetőjogi felelősség éppoly szigorú érvényesítésével, nem pedig a normál ügyletek megnehezítésével és költségessé tételével kellene megakadályozni.

A zálogszerződésre vonatkozó közokirati formakényszer mellett meg kellene szüntetni a zálogjog bejegyzésénél érvényesülő okirati elvet is, azaz a zálogjog bejegyzéséhez ne legyen szükséges a zálogszerződés benyújtása. A zálogszerződés léte természetesen feltétele a zálogjog megalapításának, azonban arra nincs szükség, hogy a zálogjog bejegyzése során e feltétel fennállását a zálogjogi nyilvántartás vezetője ellenőrizze. A zálogjog létéhez mind érvényes szerződésre, mind pedig bejegyzésre szükség van, önmagában egyik sem eredményez dologi hatályú zálogjogot.

Articles

Articles