Változtatások és megszilárdított álláspont az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó jogalkotásában

Szerző: dr. Tihanyi Zita, dr. Nagy Márton

Ahogyan az már cikksorozatunk első részéből kiderült, az Európai Unió által megalkotni kívánt Mesterséges Intelligencia Kódex (azaz a Mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló rendelettervezet) jelenleg még jogalkotási fázisban van. A jogalkotási folyamat a tavaly év utolsó napjaiban a következő fázisba lépett, amikor az Európai Unió Tanácsa elfogadta a jogszabálytervezetre vonatkozó közös álláspontját („általános megközelítés/general approach”).

Az általános megközelítés célja a jogalkotási folyamat felgyorsítása, ebben az esetben ugyanis a Tanács előzetesen ismerteti a jogszabállyal kapcsolatos álláspontját, még mielőtt a Parlament a jogszabálytervezet olvasatát követően véleményt nyilvánított volna.

Új meghatározás

A közös álláspontban a mesterséges intelligencia rendszer („MI-rendszer”) fogalma részben átfogalmazásra került. Az új javaslat szerint az MI-rendszer olyan rendszer, amelyet úgy terveztek, hogy autonóm elemeket is alkalmazva működjön, és amely gépi és/vagy ember által szolgáltatott adatok és bemeneti adatok alapján – gépi tanulást és/vagy logikai és tudásalapú megközelítést alkalmazva – kikövetkezteti, hogyan érhető el a célkitűzések egy adott csoportja, és a rendszer által generált kimenteket hoz létre, például olyan tartalmakat, előrejelzéseket, ajánlásokat vagy döntéseket, amely befolyásolják azokat a környezeteket, amelyekkel az MI-rendszer kölcsönhatásba lép.

További korlátok

A Tanács további céljai között szerepel az is, hogy az MI-rendszerek társadalmi pontozásra való felhasználásának tilalmát tovább tágítsa: a jogi személyeken túlmenően a magánszereplőkre is kiterjessze. A jogszabály szempontjából sebezhető társadalmi csoportok köre is bővül: az eddigi tervezet szerint azok a MI rendszerek voltak tiltottak, amelyek az életkor, testi vagy szellemi fogyatékosság miatt sebezhető személyek ezen tulajdonságát használták ki, most már a tilalom azokat a személyeket is érinti, akiknek a kiszolgáltatottsága a társadalmi vagy gazdasági helyzetükből fakad.

Engedmények a gazdasági szereplők felé

A gazdasági szereplők számára könnyebbséget jelenthet az az új, általános kivétel, miszerint a Bizottság által a Kódex III. mellékletében meghatározott MI-rendszereket csak abban az esetben kell nagy kockázatúnak tekinteni, ha a rendszer kimenete a meghozandó intézkedés vagy döntés tekintetében nem pusztán kiegészítő jellegű, és ezért valószínű, hogy jelentős kockázatot jelent az egészségre, a biztonságra vagy az alapvető jogokra nézve.

Szintén jó hír a vállalatok számára, hogy a rendelettervezet további kritériumokkal egészíti ki a közigazgatási bírságok összegének meghatározásának a folyamatát, így arányosabb elbírálást és szankciókiszabást lehetővé téve a hatóságok részéről. Ráadásul finomhangolásra kerültek a kkv-kra és a start-up cégekre kiszabható bírságmaximumok is.

Végezetül megemlítendő, hogy bevezetésre került az általános célú MI-rendszerek fogalma is. Az ilyen rendszerek ismérve, hogy különböző célokra használhatók, vagy olyan rendszerek, amelyeket később egy másik, nagy kockázatú rendszerbe lehet integrálni. Az Unió később végrehajtási jogi aktusok kibocsátásával kívánja meg korlátok közé szorítani az ilyen MI-rendszerek használatát, figyelembe véve a rendszerek és a kapcsolódó értéklánc sajátos jellemzőit, a műszaki megvalósíthatóságot, valamint a piaci és a technológiai fejleményeket is.

Összefoglalás

Mindezekből látható, hogy az Európai Unió továbbra sem mondott le az MI-rendszerek alkalmazása során az emberi jogok védelméről, ugyanakkor a jogalkotó mintha felismerni vélte volna annak a gazdasági jelentőségét, hogy az MI-rendszerek – eddig tervezett – túlzott korlátok közé szorítása negatívan hathat a belső piac működésére és túlzottan visszavetheti a kutatási és fejlesztési célkitűzéseket.

Európai nyilatkozat a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről

Az Európai Unió Tanácsának az év végi Mesterséges Intelligencia Kódexre vonatkozó álláspontjának az elfogadását egy nagyobb, az Unió legfőbb jogalkotó szervei által közösen elfogadott, digitális átállással kapcsolatos nyilatkozat („Nyilatkozat”) követte, amelynek fókuszában az alapvető jogok és a digitális szuverenitás védelme áll.

A Nyilatkozatban a mesterséges intelligencia rendszerekkel („MI-rendszerek”) szemben kívánalomként jelenik meg azok átláthatósága és biztonságos alkalmazása a munkahelyi használatuk során, a tájékozódáshoz és a tájékoztatáshoz való jog, valamint annak a biztosítása, hogy az MI és az ahhoz hasonló technológiák ne szolgálhassanak az egyéni döntések előzetes behatárolására, például az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatás és a magánélet tekintetében.

Utóbbira negatív példaként említhetők azok az esetek, amikor a vállalatok az álláshirdetésre jelentkező személyeket valamilyen MI-rendszer alkalmazásával szűrik meg. Ugyanígy a foglalkoztatás körében számos példát találni arra is, hogy a munkavállalók rendszeres, időszakos értékelését – legalább részben – MI-rendszerek bevonásával oldják meg a munkáltatók. Habár a vállalatok részéről mindenképpen idő- és költséghatékony az emberi tevékenységeknek az MI-vel történő helyettesítése, az alapvető jogoknak, pl. a mindenkit megillető egyenlő bánásmód követelményének az érvényesülése szempontjából továbbra is jelentős kockázatot jelenthet az MI-rendszer általi döntéshozatal.

A Nyilatkozat MI-rendszereket érintő szövegrésze nagymértékben hasonlít az elfogadni kívánt Mesterséges Intelligencia Kódex tartalmához, s ez nem is véletlen, a jogalkotó szervek ugyanis a Nyilatkozat elfogadásával nyomatékosítani kívánták a mesterséges intelligenciával kapcsolatos emberközpontú és kockázatkerülő álláspontjukat.

Cikkünket a Nyilatkozat meghatározó sorával zárjuk, amely remekül összefoglalja az Európai Unió jelenlegi MI-politikájának az irányvonalát:

„A mestereséges intelligenciának olyan eszközként kell szolgálnia az emberek számára, amelynek végső célja az emberi jóllét fokozása.”


A sorozat első része itt olvasható. 

Cikkek

Cikkek