Az Országgyűlés előtt a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény jogharmonizációs módosításáról szóló törvényjavaslat

A nyár közepén került benyújtásra a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) és egyéb kapcsolódó jogszabályok módosítására irányuló törvényjavaslat, amelynek célja, hogy a hazai jogszabályokat összhangba hozza a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 2015/848 EU rendelettel (Rendelet), illetve ahol szükséges, ott a Rendelet szabályainak megfelelő keretet biztosítson magyarországi eljárások esetén.

A Rendelet célja a fizetésképtelenségi főeljárás és a másodlagos, területi fizetésképtelenségi eljárások közötti hatékonyabb együttműködés megteremtése, illetve ennek keretében a kötelezettségvállalás megadásának, valamint az eljárások szakértői, bíróságai közötti kapcsolattartásnak a lehetősége. A törvényjavaslat ezekhez a változásokhoz igazodva vezet be új rendelkezéseket (pl. a kötelezettségvállalás és az együttműködés tekintetében), illetve ahol szükségesnek látszik, alkot szabályokat olyan területeken, melyeket a Rendelet nem szabályoz (pl. a hatáskör és illetékesség kérdése).

A törvényjavaslat értelmében a Rendelet alapján indult fizetésképtelenségi főeljárásokban, azaz a magyar jog alapján indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban az adós magyarországi székhelye szerint illetékes törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ha a csődeljárás iránti kérelmet más bíróságnál nyújtották be, akkor azt hivatalból el kell utasítani, kivéve, ha a csődeljárásra területi fizetésképtelenségi eljárásként a bíróság hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet nyújtják be a Cstv.-ben meghatározottól eltérő bírósághoz, akkor – ideértve a Rendelet alapján indult területi fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmeket is – azt át kell tenni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. Amennyiben az adós gazdálkodó szervezetet nem Magyarországon vették nyilvántartásba, ám a fizetésképtelenségi főeljárást mégis Magyarországon kell megindítani – mert az adós fő érdekeltségeinek központja ott található – akkor az eljárásra a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

A korábbi szabályokhoz hasonlóan a Rendelet alapján a fizetésképtelenségi szakértőnek vagy a vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adósnak kérnie kell, hogy a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot és adott esetben a fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozatot tegyék közzé minden olyan tagállamban, ahol az adós telephellyel rendelkezik. Ha az adós valamely tagállamban telephellyel nem rendelkezik, a közzététel nem kötelező, ám a fizetésképtelenségi szakértő vagy a vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós azt ez esetben is kérheti. A törvényjavaslat hasonlóan a Cstv. jelenlegi szabályaihoz, meghatározza, hogy a közzétételnek mit kell tartalmaznia (pl.: az eljárást megindító bíróság megjelölése és címe; az adós adatai; az eljárás adatai; hitelezői igénybejelentések határideje és azok kapcsán megállapított jogkövetkezmények stb.) továbbá, hogy a közzététel a Cégközlönyben történik. Ha a fizetésképtelenségi főeljárás belföldön indult, akkor a közzétételről csődeljárás esetén az adósnak, míg felszámolási eljárás esetén a felszámolónak kell intézkednie.

Elképzelhető olyan eset, amikor a magyar bíróság fizetésképtelenségi főeljárásról szóló határozatának meghozatalát megelőzően egy másik tagállamban már indítottak ilyen eljárást. Ez esetben a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar bíróság a javaslat alapján köteles áttenni az eljárást a Fővárosi Törvényszékhez, aki ha az adós Magyarországon telephellyel rendelkezik, az eljárást másodlagos, területi fizetésképtelenségi eljárássá alakítja. A Fővárosi Törvényszék az eljárást hivatalból megszünteti, ha az adósnak Magyarországon nincs telephelye, illetve akkor is, ha a kérelmet benyújtó fél a bíróság tájékoztatását követően sem kéri a másodlagos eljárás megindítását. A Rendelet alapján a fizetésképtelenségi főeljárás szakértőjének kérelmére a másodlagos eljárás megindításának helye szerinti tagállam bírósága változatlanul elrendelheti, hogy a másodlagos fizetésképtelenségi eljárást egy másik típusú eljárássá alakítsák, azaz a csődeljárást felszámolási eljárássá, vagy fordítva. Ha a szekértő kérelmének a magyar bíróság helyt ad, akkor a törvényjavaslat alapján hivatalból rendelkezni kell azon végzéseknek a hatályon kívül helyezéséről vagy módosításáról, amelyeket még nem hajtottak végre és a végrehajtásuk ellentétes lenne az átalakított eljárás szabályaival.

A Rendelet csak a lehetőségét teremti meg ennek, ám a törvényjavaslat a Cstv. jelenlegi szabályaival összhangban már kifejezetten úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adós ellen fizetésképtelenségi főeljárás indul az Európai Unió valamely tagállamában, és az adósnak Magyarországon ingatlan vagyona, egyéb közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagyona vagy telephelye van, kérni kell, hogy a Fővárosi Törvényszék rendelje el a fizetésképtelenségi főeljárást megindító határozat tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, vagy egyéb közhiteles nyilvántartásba. Az ilyen kérelemhez a határozat mellett annak hiteles fordítását is csatolni kell. A törvényjavaslat rendezi, hogy az ilyen bejelentéseket kinek kell megtennie akkor, ha a fizetésképtelenségi főeljárás Magyarországon indult: csődeljárás esetén az adósnak, míg felszámolási eljárás esetén a felszámolónak.

A Rendelet továbbá megteremti a lehetőségét annak, hogy a fizetésképtelenségi főeljárás fizetésképtelenségi szakértője kötelezettségvállalást tegyen azon vagyontárgyak tekintetében, amelyek olyan tagállamban találhatók, ahol másodlagos eljárást lehetne indítani. A kötelezettségvállalás arra vonatkozhat, hogy e vagyontárgyak vagy az értékesítésükből származó bevétel felosztása során a szakértő tiszteletben tartja a nemzeti jog szerinti jogokat, melyek a hitelezőket akkor illették volna meg, ha másodlagos fizetésképtelenségi eljárást indítottak volna a tagállamban. A törvényjavaslat alapján a magyar hitelezőket érintő kötelezettségvállaló nyilatkozat érvényességéhez a magyar bíróság előzetes jóváhagyására van szükség, mely eljárásra a törvényjavaslat külön szabályokat állapít meg.

A törvényjavaslat lehetőséget biztosít a bíróságoknak arra, hogy ha a magyarországi hitelezők másodlagos területi fizetésképtelenségi eljárás megindítását kezdeményezik, akkor az eljárás megindításával és az eljárásban felmerülő közgazdasági kérdésekkel (pl.: a főeljárás szakértője által benyújtott kérelmekkel; a másik típusú területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindításával) kapcsolatban a bíróság szakértőt rendeljen ki. A szakértő kirendelésével összefüggő költségeket a kérelmezőnek kell előlegeznie és viselnie.

A hitelezői igények bejelentése a Rendelet alapján egy egységes formanyomtatványon kell, hogy megtörténjen. Ez a formanyomtatvány a törvényjavaslat szerint elérhető lesz a Cégközlöny és az Országos Bírósági Hivatal honlapjáról is.

A törvényjavaslat rendelkezéseket tartalmaz a Rendelet alapján felállítandó fizetésképtelenségi nyilvántartással kapcsolatosan is. Ezek alapján a nyilvántartás a 2018. június 26-án és azt követően Magyarországon indult fizetésképtelenségi eljárások adatait fogja tartalmazni. A törvényjavaslat a Rendeletben előírt tartalmi követelményeken felül (pl. eljárás megindításának időpontja, adós adatai, követelések előterjesztésének határideje stb.) további tartalmi követelményeket is megállapít, úgy, mint az adós vagyonával összefüggő megtámadási keresetek adatai, az adós vezetőivel vagy tagjaival szembeni felelősség megállapítására irányuló eljárások adatai, az adós és a vagyonfelügyelő, illetve felszámoló elektronikus elérhetősége, ha az eljárás egyszerűsített felszámolás, akkor ennek ténye. A fizetésképtelenségi nyilvántartás az adatokat a bejegyzéstől számított 15 évig őrzi, ezt követően 5 évig archiválja, majd törli.

A Rendelet lehetőséget biztosít továbbá arra, hogy ha a fizetésképtelenségi eljárás egy cégcsoport kettő vagy több tagját érinti, akkor a csoport tagjait érintő eljárásokban kijelölt fizetésképtelenségi szakértők együttműködjenek egymással, vagy a bíróságokkal. A törvényjavaslat alapján a magyarországi fizetésképtelenségi szakértőnek az ilyen megállapodások megkötéséhez a bíróság előzetes jóváhagyását kell kérni. Cégcsoport valamely csoporttagjaival szemben megindított fizetésképtelenségi eljárásban kijelölt szakértő a hatékony ügyintézés elősegítése érdekében kérheti a csoportos koordinációs eljárás megindítását, mely Magyarországon egy polgári nem peres eljárás. Az ilyen eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amely a csoport belföldi tagjával szembeni eljárást folytatja.

A törvényjavaslat kapcsán fent bemutatott szabályok minden bizonnyal legalább részben változni fognak a törvényhozás folyamatában, az azonban már a fenti szabályokból is megállapítható, hogy a jogalkotó a Rendelet mely rendelkezéseinél érezte úgy, hogy azok kapcsán a hazai jogban kisegítő, kiegészítő szabályok megalkotása szükséges.

Vissza a hírekhez