Hova sorolandó a kötbér?

Kötbérkikötéssel a gazdasági élet minden területén találkozhatunk. Előfordulhat többek közt adásvételi szerződésben, építési, kivitelezési vagy más vállalkozási szerződésben vagy valamilyen szolgáltatóval kötött megállapodásban. Kötbér kikötése esetén a szerződésszegő fél meghatározott pénzösszeget köteles fizetni a vele szerződésben álló partnerének [Ptk. 6:186. § (1) bek., Régi Ptk 246. § (1) bek.].

De mi a helyzet akkor, ha a szerződéses partner nem csak késedelembe esett vagy nem teljesített, hanem ráadásul vele szemben felszámolási eljárás is indult? Hogyan érvényesíthető a kötbérigény a felszámolási eljárásban?

Az igényérvényesítés kapcsán leginkább a kötbér besorolása okozhat fejtörést a hitelezőnek, de akár a felszámolónak is. A csődeljárásról és a felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (1) bekezdése rendelkezik a gazdálkodó szervezetek felszámolása során a tartozások kielégítésének sorrendjéről. A késedelmi kötbér igény besorolásával kapcsolatban az a kérdés, hogy más kötbérigényekkel együtt a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontjába (egyéb követelések), vagy g) pontjába („a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás”) sorolandó.

A kérdés megválaszolásához fontos szempont, hogy a késedelmi kötbérként kikötött kötbér szerepe azonos a késedelmi kamatéval [a Ptk. 6:186. § (4) bekezdése is kimondja, hogy „a pénztartozás késedelmes fizetésére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait is kell alkalmazni”], igaz, a késedelmi kötbér nem pénzfizetés, hanem valamilyen más kötelezettség késedelmes teljesítése esetére köthető ki.

Csőke Andrea a Cstv. Nagykommentárban kifejtette, hogy a Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontjába a jogalkotó nem egyszerűen a késedelmes pénzfizetésekből eredő igényeket kívánta sorolni, hanem azokat a kötelezettségeket is, amelyek az adós késedelméből erednek. Ebbe pedig beletartozik az az eset is, ha az adós valamilyen – nem pénzfizetési - kötelezettséget késedelmesen teljesít, és emiatt késedelmi kötbért kell fizetnie.

A késedelmi kötbér besorolásával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.246/2010/4. számú végzése is tartalmaz iránymutatást. A végzésben a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a Cstv. alapján a felszámolási költségek közé – előnyösen rangsorolt követelésként – besorolható-e a késedelmi kötbér. A Legfelsőbb bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a késedelmi kötbér olyan esetekben követelhető a késedelmesen teljesítő féltől, amikor a kötelezett nem pénzfizetéssel tartozik (pénzfizetés esetén ugyanis a felek általában késedelmi kamatot számítanak fel, illetve ha nem ebben, hanem késedelmi kötbérben állapodnak meg, akkor is a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni). A késedelmi kötbér tehát a késedelembe esett kötelezett terhére megállapított szankció, és függetlenül attól, hogy mikor keletkezett, felszámolási költségként nem érvényesíthető. Mindez ugyanakkor nem változtat a kötbérre vonatkozó polgári jogi szabályok alkalmazhatóságán. Amennyiben tehát a követelés fennállásával, összegével stb. kapcsolatos jogvita keletkezik, úgy azt a Ptk. szabályai alapján kell elbírálni, míg a Cstv. szerinti kielégítési sorrendbe csak a jellegének megfelelően, a Cstv. szabályai szerint lehet besorolni.

Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra is, hogy nem minden kötbér késedelmi kötbér, ezért a megfelelő besoroláshoz elemezni kell a szerződést annak megállapítása érdekében, hogy a felek milyen esetre kötötték ki a kötbérfizetési kötelezettséget. 

Vissza a hírekhez