Az új közbeszerzési törvény szabályai II.

Szerző: Dr. Gárdos István - Dr. Puskás Zoltán

letöltés

Napi Gazdaság, 2004/március

Az új közbeszerzési törvény szabályai II.

A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai az új közbeszerzési törvényről szóló cikksorozatuk második részében ismertetik a közbeszerzési eljárás fajtáit és az átláthatóságot biztosító garanciális szabályokat.

Az új közbeszerzési törvény követve az értékhatárok szerinti hármas tagolást, mind a három részben külön rendelkezik a közbeszerzési eljárások fajtáiról, az általános és különös szabályokról. Főszabályként a nyílt és meghívásos közbeszerzési eljárások alkalmazhatók, és csak kivételesen lehetséges a tárgyalásos eljárás lefolytatására.

A törvény az árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés és építési beruházás mellett új közbeszerzési tárgyként meghatározza az építési koncessziót és a szolgáltatási koncessziót. Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatásként átengedi az ajánlattevőnek az építmény hasznosítási jogát meghatározott időre, esetleg a jog átengedése mellett pénzbeli ellenszolgáltatást is kiköt a maga javára. Csak a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések estén lehetséges a közbeszerzést szolgáltatási koncesszióra kiírni. A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás megrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

A közbeszerzések átláthatóságának erősítése a célja a törvény számos rendelkezésének. Az államháztartás alrendszereibe tartozó ajánlatkérő szervezetek minden költségvetési év elején éves közbeszerzési tervet kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési terv nyilvános. A terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, de ezt a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell. A közbeszerzési terv készítésére vonatkozó kötelezettség előírásának célja az, hogy az ajánlatkérő szervezeteket rászorítsa arra, minél hamarabb vegyék számba az adott évre tervezett közbeszerzéseiket, megelőzve ezzel a közbeszerzések részekre bontása tilalmának megsértését, vagy a késedelmes, illetve nem megfelelő eljárásindítást. Az éves közbeszerzési terv a közbeszerzések ellenőrzése szempontjából is jelentőséggel bír, mivel összevethető az éves statisztikai összegzéssel. Az ajánlatkérők ugyanis éves statisztikai összegezést kötelesek készíteni az éves beszerzéseikről, amelyet a Közbeszerzések Tanácsa részére kell megküldeniük a következő év május 31-éig. A Közbeszerzések Tanácsa pedig köteles a hazai összesített közbeszerzési statisztikát az Európai Bizottság részére továbbítani. Az ajánlatkérők kötelesek olyan közbeszerzési szabályzatot készíteni, amelyik meghatározza az ajánlatkérő által lefolytatandó közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét. Az átláthatóság követelménye érvényesül abban a szabályban is, amely szerint a közbeszerzési eljárás minden mozzanatát és a szerződés teljesítését is írásban dokumentálni kell.

Az új közbeszerzési törvény garanciális szabályként kimondja, hogy az ajánlatok elbírálására meg kell hívni az ajánlattevőket. Az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni az ajánlatokról készített írásbeli összegzés adatait. Az írásbeli összegzést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távollevő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetést követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül meg kell küldeni. Az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a bírálati szempont alapján értékelésre került. Az ajánlatkérő köteles az érvényes ajánlattevő kérésére tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is. Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabály szerinti hirdetmény útján közzé is kell tennie. A szerződést eredményes közbeszerzési eljárás alapján a nyertes ajánlattevővel kötik meg írásban a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően.

Budapest, 2004. március

Napi Gazdaság cikkek

Napi Gazdaság cikkek