Az új pénzmosás elleni törvény ügyvédekre és közjegyzőkre vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Tomori Erika - Dr. Szabó Dániel

letöltés

Az új pénzmosás elleni törvény ügyvédekre és közjegyzőkre vonatkozó szabályai

 

A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény szabályait bemutató sorozatunkban ismertetik azokat a rendelkezéseket, amelyekkel a jövőben az ügyvédhez, közjegyzőhöz forduló ügyfelek is találkozhatnak.

A pénzmosás megakadályozásáról szóló jogszabályok átfogó módosítása 2001-ben terjesztette ki az azonosításra, nyilvántartásra és bejelentésre kötelezett személyek körét az ügyvédekre és a közjegyzőkre. A 2003. júniusának közepén hatályba lépő új pénzmosás elleni törvény e jogászi foglalkozások pénzmosás megakadályozással összefüggő feladatait az általános szabályoktól némileg eltérően rendezi.

Amennyiben az ügyvéd nem klasszikus, csak ügyvéd által végezhető tevékenységet lát el, hanem kiegészítő tevékenységet (pl.: ilyen az adó- vagy társadalombiztosítási tanácsadás, az ingatlanközvetítés, stb.), az ilyen szolgáltatásokat nyújtókra vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni. Ezekben az esetekben az ügyvéd az általános szabályok szerint köteles az ügyféllel való üzleti kapcsolatok létesítésekor a törvényben felsorolt iratok alapján azonosítani az ügyfelet, továbbá köteles nyilvántartani az azonosítás során nyert adatokat.

Az ügyvéd az ügyvédi alaptevékenységeknél, vagyis az ügyfél képviseleténél, a büntető ügyben ellátott védelemnél, a jogi tanácsadásnál, az okiratszerkesztésnél is köteles az ügyfelét azonosítani. Az azonosítási kötelezettség akkor terheli az ügyvédet, ha pénz- és értékpapír letéti kezelésére kap megbízást, gazdasági társaságban, gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) vagy ingatlan adásvétele, gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet alapítása működtetése, megszűnése ügyében végez feladatokat.

A közjegyzők bizalmi őrzési tevékenységük esetén, valamint közjegyzői tevékenységük során ugyancsak a gazdálkodó szervezetek alapítása, működtetése, megszűnése, az azokban fennálló részesedés vagy ingatlan adásvétele ügyében végzett munkájuk során kötelesek az ügyfél azonosításra.

Az azonosítás magánszemélyek esetén személyi igazolvány vagy útlevél és lakcímkártya, külföldi magánszemélynél útlevél vagy tartózkodási engedély, kiskorúnál a személyi számot igazoló okirat, útlevél vagy diákigazolvány alapján történik. Szervezetek esetén a képviseletükben eljáró magánszemély fenti okmányok alapján történő azonosítása mellett 30 napnál nem régebbi bírósági, hatósági nyilvántartásba vétel igazolása vagy az ilyen irányú benyújtott kérelem, illetve egyéni vállalkozók esetén az adószám vagy adóhatósági bejelentkezési kérelem bemutatására is szükség van. Amennyiben a szervezet nyilvántartásba vételi eljárása még nem indult meg, az azonosításhoz a létesítő okiratot (társasági szerződést, alapszabályt, stb.) kell bemutatni.

Az azonosítás során az ügyvédek és közjegyzők kötelesek rögzíteni a magánszemély teljes nevét és születési illetve házassági nevét, lakcímét, születési adatait, állampolgárságát, anyja leánykori nevét, azonosító okmányának típusát és számát, külföldi magánszemélyeknél a fenti adatok közül azokat, amelyek az azonosító okmányokból megállapíthatók, továbbá a külföldi magyarországi tartózkodási helyét. Szervezeteknél rögzíteni kell a teljes és rövidített elnevezést, székhelyet, külföldi szervezet belföldi fióktelepének címét, a főtevékenységet, az azonosító okirat számát, a képviselő nevét és beosztását, a kézbesítési megbízott adatait. A fenti adatokon túl az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó, valamint az azokhoz kapcsolódó legfontosabb adatokat is rögzíteni kell.

Az azonosításkor felvett adatok változásáról az ügyfélnek 5 munkanapon belül értesítenie kell az ügyvédet és a közjegyzőt. Az adatok megállapíthatatlansága vagy beszerezhetetlensége esetén az ügyvéd és a közjegyző köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését, a megbízást, illetve a további ügyleti megbízások teljesítését.

Főszabály szerint az ügyvédek és a közjegyzők is kötelesek bejelentést tenni a pénzmosásra utaló jel észlelésekor. E bejelentés esetükben sem tekinthető titoksértésnek vagy jogszabályon, illetve szerződésen alapuló adat-, információ-szolgáltatási korlátozás megsértésének. A bejelentés címzettje ügyvédeknél és közjegyzőknél nem közvetlenül az ORFK, hanem az ügyvédi illetve közjegyző kamara.

Az ügyvédi és a közjegyzői szakma bizalmi hivatások, ezért a bejelentési kötelezettséget az új törvény az általános szabályoktól eltérően rendezi. Nem terhelik az ügyvédet az új pénzmosás elleni törvényben írt kötelezettségek, ha a pénzmosás gyanúja büntető eljárásbeli védelem vagy bíróság előtti képviselet előkészítésekor, ellátásakor vagy azt követően, de azzal összefüggésben merül fel, illetve a pénzmosásra utaló jel a védelem, a bíróság előtti képviselet, az eljárás megindításának szükségességéről szóló jogi tanácsadás során jutott tudomására. A közjegyzőt a fenti esetekben, továbbá, ha nemperes eljárást folytat le, ugyancsak nem terheli az új törvényben előírt kötelezettség.

Az ügyvédekre és a közjegyzőkre vonatkozó mentességek azonban a cégbírósági eljárásban illetve azzal összefüggésben az ügyvéd vagy a közjegyző által megismert adatokra, tényekre nem terjednek ki. Ezekben az esetekben az ügyvédek és a közjegyzők is kötelesek azonosítani, nyilvántartani ügyfeleiket, és a pénzmosásra utaló jel esetén bejelentést tenni.

Budapest, 2003. július