Az új PSzÁF törvény tervezetének főbb vonásai

Napi Gazdaság, 2006/november

Az új PSzÁF törvény tervezetének főbb vonásai

A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai jelen cikkükben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló, a közeljövőben a Parlament elé kerülő új törvény tervezete alapján a hatályos szabályokkal egyező rendelkezésekre való utalások mellett a lényegesebb várható változásokat foglalják össze

A Pénzügyminisztérium internetes honlapján 12.608/7/2007. számmal közzétett törvénytervezet (a továbbiakban: Tervezet) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény újrakodifikált változatát tartalmazza, amely nagy részben a korábbi szabályozást veszi alapul.

A Tervezet kettő fejezetből áll: az Első Fejezet tartalmazza a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) jogállására és működésére vonatkozó rendelkezéseket, a Második Fejezet pedig a Felügyelet eljárásait szabályozza.

A Tervezet magában foglalja azokat a szabályokat, amelyek a pénzügyi ágazatot szabályozó egyes szaktörvényekben (elsősorban az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a magánnyugdíjról és a magán­nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény) a Felügyeletre vonatkozóan rendelkezett feladatról, eljárásról. Azon speciális részletszabályok, amelyek szorosan kapcsolódnak valamely anyagi jogi szabályozáshoz, és kizárólag az ágazat egy szűk kérdéskörére korlátozódnak, továbbra is a szaktörvényekben maradnak az áttekinthető jogalkalmazás biztosítása érdekében.

A Tervezet szerint a Felügyelet látja el a várhatóan még idén megszülető három új törvény, a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény, valamint a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló új törvény hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét is.

A Tervezetnek megfelelően a Felügyelet továbbra is két szervezeti egységre osztható: a hivatalra és a Felügyeleti Tanácsra. A hivatalt a főigazgató és két helyettese vezeti. A Felügyelet élén az 5 tagból álló Felügyeleti Tanács áll, amelynek vezetését a Felügyeleti Tanács elnöke látja el.

A Tervezet változást hoz a Felügyelet nyilvánosságra hozatali kötelezettségére vonatkozó szabályokban. A Tervezet szerint a Felügyelet a nyilvános információs rendszert - összhangban a modern kor igényeivel és az Európai Unió elvárásaival -elektronikus formában biztosítja. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a Felügyelet bizonyos információk nyilvánosságát más módon - például nyomtatott sajtó formájában - ne biztosíthatná. Az adminisztratív terhek csökkentésének igényével összhangban törvényi előírás szintjén azonban a nyilvánosság biztosításának jelenleg duplikált (elektronikus és írott) rendszere megváltozik.
A Tervezet kisebb változtatásként a Felügyeleti Tanács elnökére és további tagjaira, valamint a Felügyelet hivatala élén álló főigazgatóra és helyetteseire vonatkozó felsőfokú képzettségi követelmények meghatározásakor az új képzési rendszernek felelteti meg a korábbi követelményeket.

A felügyeleti bírság felhasználása a hatályosnál sokkal részletesebben van szabályozva a Tervezetben. Lehetővé válik egyrészről a Felügyelet bírságból származó bevételének a fogyasztói jogok érvényesítése céljából történő felhasználása. Ezzel mód nyílhat arra, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben szabályozott békéltető testületek működését, és ezzel a fogyasztói jogviták bíróságon kívül történő megoldását - a pénzügyi ágazati jogviták arányára is tekintettel - a Felügyelet hathatósan támogassa. Másrészről a bírságbevételt a pénzpiaci szereplők ügyfeleinek tájékoztatására is fel lehet használni, amely tevékenységgel a Felügyelet elősegíti a lakosság pénzügyekben való tájékozottságát. A Felügyelet akár egy adott típusú szolgáltatásra, akár több szolgáltatás összehasonlítására vonatkozó tájékoztató füzeteket, egyéb kiadványokat jelentethet meg, de akár különböző figyelemfelhívó kampányokat is szervezhet. A felhasználási módok között szereplő bank-, biztosítási-, tőkepiaci és pénztári szakemberek képzésével, valamint a felügyeleti-, illetve a felügyelt tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésével elsősorban a piaci szereplők vannak megcélozva, azonban ezzel a Felügyelet saját munkáját is elősegítheti. A Tervezet új lehetőségként tartalmazza a bírságnak a bírák speciális továbbképzésére irányuló felhasználását, tekintettel arra, hogy egyrészt a pénzpiaci szabályozás és gyakorlat igen gyorsan változik, másrészt egyre nagyobb szerepe van ezen a területen az európai közösségi jogalkotáson is alapuló a tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai közötti együttműködésnek. Mindezeken túl azonban a bírság túlnyomó részét (80%) a fennálló garanciaalapokba kell befizetni.

A Tervezet - bár a hatályos szabályozáshoz képest lényegesebb tartalmi változást nem eredményez - a korábbi módosítások szerves egybefoglalásával kialakított logikusabb felépítése révén könnyebbé teheti a jogalkalmazást.

Budapest, 2007. november