Felügyeleti és BEVA díjak változása

Felügyeleti és BEVA díjak változása

A tőkepiaci törvény 2003. januári változásait elemző sorozatunk utolsó fejezete a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (Felügyelet) és a Befektető-védelmi Alapot (BEVA) érintő változásokat, elsősorban a díjakkal kapcsolatos módosításokat tekinti át.

A felügyeleti díjak mértékét a módosítás leszállította az aktuálisan fennálló pénz- és értékpapír állomány alapján fizetendő díj, illetve a portfoliókezelési és alapkezelési tevékenység után fizetendő díjak tekintetében. A portfoliókezelésre vonatkozóan egységesítésre kerültek a díjfizetési szabályok, így a portfoliókezelési tevékenység után a befektetési alapkezelőnek is ugyanannyi díjat kell fizetnie, mint a portfoliókezelést befektetési szolgáltatóként végzőnek. A díj számítási alapjából kikerültek a hitelintézetek közötti, a hitelintézet és befektetési vállalkozás közötti, valamint a hitelintézet és MNB közötti, befektetési eszközökkel végzett tevékenységek. Az elszámolóháznak - a módosítás eredményeképpen - felügyeleti díjat kell fizetnie az értékpapír letétkezelési, illetve értékpapír számlavezetési tevékenységet nem folytató ügyfeleivel szemben fennálló kötelezettségei után. A központi értéktári tevékenységet ellátó elszámolóház ugyanis eddigi partnerei, a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások mellett - szintén a módosítás eredményeként - szolgáltatást nyújthat a Magyar Állam, a Magyar Állam vagyonát kezelő központi költségvetési szervek és a Magyar Állam vagyonát kezelő más szervek számára is.

A BEVA díjak mértékén a módosítás nem változtatott. A fizetés körülményeit érintő változás, hogy az éves díjat eddig a díjfizetési időszakra előre esedékesen kellett megfizetni, míg az új szabályok értelmében az éves díj fizetésének esedékességét a BEVA igazgatósága határozza meg. A minimumdíjra vonatkozó szabályok kiegészültek annyiban, hogy ha a BEVA tagnak sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző naptári évben nincs a BEVA kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetője, akkor csak a törvényi minimum díj (500.000,- Ft/év) fizetésére kötelezhető.
A BEVA díjfizetésre vonatkozó szintén új szabály, hogy a tevékenység engedélyezésének évére fizetendő díjat a tárgyév végi díjalap alapján megállapított éves díj 365-ödének és a BEVA által biztosított napok számának szorzataként kell meghatározni.
Végezetül, a módosítás kötelezővé tette az elszámolóházak számára is a BEVÁ-hoz való csatlakozást, amennyiben a BEVA kártalanítási kötelezettsége alá tartozó tevékenységet végeznek (a fentiek szerint).

A Felügyeletet érintő egyéb változások között kiemelendő, hogy bevezetésre került a bejelentés intézménye. A módosítás feltehetőleg az ügyfél-panasz intézményének hivatalos kereteit kísérli meg ezekkel a szabályokkal meghatározni. Eszerint a Felügyelet a hozzá beérkezett írásos bejelentéseket továbbítja az érintettnek érdemi ügyintézésre, az érintett pedig köteles 30 napon belül a bejelentést érdemben kivizsgálni, és annak eredményéről mind a Felügyeletet, mind pedig az ügyfelet tájékoztatni. Rögzítésre kerültek olyan szabályok is, amiket a gyakorlat már régebb óta alkalmazott, most azonban törvényi szintre emelkedtek, így pl. ellenőrzés tartásáról - annak megkezdése előtt legalább 15 nappal - a Felügyelet írásban értesíti a befektetési szolgáltatót illetve a befektetési alapkezelőt, kivéve, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné. Az ellenőrzés időtartama nem lehet több 6 hónapnál. Az ellenőrzést végző személy megállapításait az ellenőrzés befejezését követő 60 napon belül köteles írásban rögzíteni, és azt a felügyeleti intézkedés előtt írásban közölni a vizsgált szervezettel, amelyre a Felügyelet által biztosított határidőn belül az érintett írásban észrevételeket tehet. A módosítás kibővítette a Felügyelet által alkalmazható intézkedések körét, illetve a gyakorlatban már eddig is alkalmazott intézkedéseket rögzítette, így a Felügyelet felszólíthatja, adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti a kibocsátót is. Jelentős bővítésre került a befektetési szolgáltatókkal szemben kiszabható szankciók köre is: a Felügyelet megtilthatja, korlátozhatja az osztalék kifizetését (de csak akkor, ha az illető szervezet számára előírt tőkekövetelményeknek való megfelelés nem biztosított), kockázat-vállalással járó szolgáltatás nyújtását, határidők meghosszabbítását írhatja elő, új tevékenység, üzletág megkezdését tilthatja meg, stb. Kötelezheti továbbá a befektetési szolgáltatót szabályzatok átdolgozására, működési költségek csökkentésére, megfelelő alkalmazottak felvételére, tartalék képzésére, stb., üzletkötőt törölhet az általa vezetett névjegyzékből, illetve a kiszervezést megtilthatja.

A fenti módosításokkal a tőkepiaci szabályozás egységesebbé, és a gyakorlat követelményeinek egyre megfelelőbbé válik. Ugyanakkor természetesen a pontosítások ellenére sem zárható ki, hogy a gyakorlat során felmerülő kérdésekre a szabályozás nem ad egyértelmű választ, így továbbra is szükség van az alkotó jogszabály értelmezésre, sőt egyes problémák újabb jogszabály-módosítással történő megoldása is várható.
Budapest, 2003. február