Megújult 'köntösben' a kockázati tőkealapok II.

Szerző: Dr. Tomori Erika - Dr. Zrónik Edina

letöltés

Napi Gazdaság, 2006/április

Megújult „köntösben" a kockázati tőkealapok II.

A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai a Tőkepiaci törvény 2006. január 1-jétől hatályos módosítására tekintettel cikksorozatukban a kockázati tőkealapokra vonatkozó lényegesebb változásokat mutatják be.

A jogalkotó a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvényt hatályon kívül helyezte, és ezen szabályokat tartalmi és koncepcionális változtatásokkal, rövidítések érvényesítése mellett a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tőkepiaci törvény) Nyolcadik/A. részében helyezte el. A jogalkotó szándéka szerint a korábbinál rugalmasabb rendelkezések jobban fognak illeszkedni a piaci igényekhez és a nemzetközi gyakorlathoz. Ennek fényében megfordult a szabályozás logikája is: míg az új szabályok szerint az minősül kockázati tőkealap-kezelőnek, aki ilyen tevékenységet végez, függetlenül a tevékenységet végző döntésétől, addig korábban az minősült kockázati tőkealap-kezelőnek, aki saját döntése alapján a törvény hatálya alá került.

A jogalkotó a „koncepcionális" változtatás jegyében megszüntette a kockázati tőketársaság fogalmát, helyette az új szabályozás szerint kizárólag a kockázati tőkealap-kezelő és általa létrehozott, illetve kezelt kockázati tőkealap az, amely különféle ígéretes vállalkozásokban szerez üzletrészt, részvényt, azaz kockázati tőke­befektetéseket eszközöl. A kockázati tőkealapokba befektető személyek befektetése a kockázati tőkejegyekben testesül meg.

A kockázati tőkealap mögött általában egy meghatározott minimális tőkét igénylő, legtöbbször nemzetközileg elismert intézményi befektetői hátterű, professzionális szaktudással, a befektetési döntések feletti kizárólagos joggal rendelkező kockázati tőkealap-kezelő társaság áll, amely - amikor a kockázati tőkealap(ok) nevében eljár, vagyonát kezeli, befekteti - a hosszú távú forrásbevonásra törekedve kizárólagos tevékenységet végez. A Tőkepiaci törvény megengedi azt, hogy a kockázati tőkealap­kezelő egymástól elkülönítetten több alapot is létrehozzon és kezeljen, előírja azonban azt is, hogy az egyes kockázati tőkealapok vagyonát a saját vagyonától elkülönítetten köteles kezelni és nyilvántartani.

Kockázati tőkealap csak zártkörűen hozható létre, kizárólag zárt végű alapként, vissza nem váltható kockázati tőkealap-jegyek zárkörű forgalomba hozatalával. A zártkörű alapítás azt jelenti, hogy a kockázati tőkealap-jegyek kizárólag egy olyan, meghatározott befektetői kör számára hozhatók forgalomba, akik előzetesen szándéknyilatkozatot tettek a befektetésüket megtestesítő kockázati tőkealap-jegyek átvételére. Kockázati tőkealap-jegy nyilvánosan nem hozható forgalomba. A zártvégű jellegből pedig az következik, hogy a forgalomba hozott kockázati tőkealap-jegyeket a kockázati tőkealap a futamidő alatt nem válthatja vissza.

A kockázati tőkealap-jegy zártkörű forgalomba hozatalának eseteit a Tőkepiaci törvény meghatározza. Így zártkörű forgalomba hozatalnak minősül a kizárólag minősített befektetőknek történő felajánlás, vagy a tagállamonként száznál kevesebb személynek történő felajánlás (ami azt is jelenti, hogy a nyilvános - internetes -meghirdetés kizárt) vagy, ha a tőkejegy névértéke legalább 50 ezer euró vagy annak megfelelő forintösszeg. Egy kockázati tőkealapra eltérő névértékű és eltérő jogokat megtestesítő kockázati tőkealap-jegyek is forgalomba hozhatók.

A kockázati tőkealap-jegyek szabadon átruházhatók, de a kockázati tőkealap kezelési szabályzata az átruházást korlátozhatja, illetve előírhatja, hogy az átruházáshoz a kockázati tőkealap-kezelő beleegyezése, illetve a többi befektető egyhangú vagy többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges.

Budapest, 2006. április

Napi Gazdaság cikkek

Napi Gazdaság cikkek