Várható változások a csődjogi szabályokban I.

Napi Gazdaság, 2005/november

Várható változások a csődjogi szabályokban I.

A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai cikksorozatukban az új csődtörvény koncepciójának legfontosabb rendelkezéseit mutatják be. Az első rész az eljárás fajtáira és megindítására vonatkozó elképzeléseket tekinti át.

A csődről szóló törvény koncepciójáról és a gazdasági forgalom kiszámíthatóbb, átláthatóbb működését elősegítő intézkedésekről szóló 1094/2005. (IX. 19.) Kormány határozat mellékleteként „Tézisek az új csődtörvényhez" címmel kihirdetésre került az új csődtörvény koncepciója, amelynek alapján körvonalazódnak a legfontosabb változások („Koncepció").

A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (azaz a hatályos Csődtörvény) három egymástól eltérő eljárást szabályoz: a felszámolási eljárást, a csődeljárást és a végelszámolási eljárást. Ettől eltérően a Koncepció csődeljárás néven egységes fizetésképtelenségi eljárást szabályoz, a végelszámolási eljárás szabályai pedig, tekintettel arra, hogy ilyen eljárás alkalmazására csak fizetőképes cég esetében kerülhet sor, átkerülnek az új cégtörvénybe. Az új csődeljárás várhatóan két szakaszból áll: az első szakasz a hitelezői gyűlésig tart, célja a csődtömeg és a hitelezői követelések felmérése; a második szakasz pedig vagy a reorganizáció, vagy pedig a tényleges felszámolás, attól függően, hogy a hitelezők melyik megoldás mellett döntenek. A második szakasz nem indul meg akkor, ha a hitelezők a hitelezői gyűlésen egyezséget kötnek, így az egyezség bírósági jóváhagyásával lezárul a csődeljárás.

A Koncepció az egységes eljáráson belül differenciál annak érdekében, hogy fokozza az adós hajlandóságát arra, hogy olyan időpontban kezdeményezze a csődeljárást, amikor a működőképesség helyreállítására még esély van. Ezért a Koncepció a hitelezők által irányított eljárás mellett lehetőséget kíván biztosítani az ún. adós által irányított eljárásra is, amelynek keretében az adós kezelési és rendelkezési joga a vagyona felett az eljárás alatt is megmaradhatna.

Változik a csődeljárás megindításának lehetősége is. A hatályos Csődtörvény szerint az adós felszámolására annak fizetésképtelensége esetén kerül sor. Az adós fizetésképtelenségét a bíróság akkor állapítja meg, ha az adós a nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki; vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt; vagy a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette. A Koncepció szerint a csődeljárás megindítására fizetésképtelenség mellett fenyegető fizetésképtelenség és vagyonhiány esetén is sor kerülhet. Az új szabályok szerint fizetésképtelen az adós, ha nem képes tartozásait esedékességkor kifizetni. Fenyegető fizetésképtelenség akkor áll fenn, ha az adós előreláthatólag nem lesz képes tartozásait esedékességkor kifizetni, míg vagyonhiányról van szó, ha az adós vagyona nem fedezi a tartozásait.

A Koncepció az eljárás megindításának feltételeként előírja, hogy a hitelező a kérelem benyújtását megelőzően írásban, a megadott formanyomtatványon szólítsa fel az adósát a teljesítésre. Ezt követően az adósnak meghatározott időtartam állna rendelkezésre arra, hogy a követelést vitassa, és ezzel a csődeljárás megindítását megakadályozza. Ha pedig ezt elmulasztja, az eljárás megindulása után már csak teljesítéssel tud mentesülni a csődeljárástól. Ez utóbbi esetben az adós csak polgári peres úton követelheti vissza a hitelezőtől a teljesítést, ha vitatja a követelés nagyságát vagy jogosságát. A Koncepció ily módon szankcionálja a rosszhiszemű adósi magatartást, vagyis a mulasztó adóst terheli az utólagos igényérvényesítés sikerének kockázata és az azzal összefüggő költségeket is neki kell megelőlegeznie, de mulasztása végső soron nem eredményez jogvesztést.

A hatályos szabályok szerint a csődeljárás kezdő időpontja a kérelem beérkezésének időpontja, míg a felszámolási eljárásban a kezdő időpont a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja, de a hitelezői igénybejelentés szempontjából a Cégközlönyben való megjelenés az irányadó. A Koncepció az új csődnyitás időpontját a csődnyitásról szóló végzés Cégközönyben való megjelenésének napjához köti, vagyis ahhoz az időponthoz, amikor harmadik személy hitelezők számára is nyilvánvalóvá válik az eljárás megindulása. Emellett az új szabályozás azt is biztosítani kívánja, hogy a végzés a meghozatalát követően elektronikus úton is hozzáférhetővé váljon.

A folytatásban a hitelezői követelések besorolásának, majd pedig az eljárás rendjének tervezett új szabályaival ismerkedhetünk meg.

Budapest, 2005. november