About non-accessory charge from the legislator's point of view (in Hungarian)

Author: Norbert Csizmazia - István Gárdos

download

Polgári Jogi Kodifikáció, 3/2007. page 32-41

Tőkeösszeg, keretösszeg

Az egyszerű, biztosítéki zálogjog esetén meg kell határozni a biztosított követelés összegét, keretbiztosítéki zálogjog esetén pedig „azt a legmagasabb összeget […], amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet”. Ez a szabályozási különbség rámutat arra, hogy a zálogjog terjedelme, amely a harmadik személyek számára is lényeges információ, kétféle módon is meghatározható: közvetve, a biztosított követelés összege, vagy a közvetlenül, a kielégítési jog mértéke révén. Jelenleg a jogszabály előírja, hogy e két meghatározás közül melyiket mikor lehet és kell alkalmazni. Ez azonban nem szükségszerű, a két meghatározás akár külön-külön, akár pedig együtt is alkalmazható (hiszen lehetséges az is, hogy egy meghatározott összegű követelést ne teljes egészében, hanem csak egy bizonyos mértékig biztosítson a zálogjog). A megfogalmazás különbözősége ellenére a gyakorlatban valójában mindkét összeg felső határt jelöl, csak nem egyformán: az első esetben a felső határ a követelés tőkeösszegére vonatkozik (hiszen nagyon ritka az, hogy a felek a zálogjog alapításakor pontosan tudják a tartozás összegét és az a zálogjog fennállása alatt változatlan), a második esetben pedig a felső határ azt határozza meg, hogy a követelés összegének alakulásától függetlenül legfeljebb mekkora lehet a kielégítési jog. Az első megoldás előnye, hogy a zálogjog felfelé is rugalmasan követi a követelés összegének a járulékok miatti növekedését; hátránya viszont, hogy (a Ptk. előzőekben hivatkozott 240. §-ában foglaltak ellenére is) kérdéses a tőkeösszeg változásának hatása a zálogjog fennállására. A második megoldás előnye, hogy nem kell meghatározni a követelés tőkeösszegét, így nem merül fel az annak változásával kapcsolatos kockázat sem, mégis egyértelműen ki van jelölve a zálogjog terjedelme; hátránya viszont, hogy a meghatározott felső határ jogcímtől függetlenül érvényesül, azaz sem a tőke, sem a kamat vagy egyéb járulék növekedése esetén nem nyújt biztosítékot az összeghatáron felül. Azt javasoljuk tehát, hogy a zálogjog megalapításához szükséges minimális követelmény az általa biztosított kielégítési jog legmagasabb összegének meghatározása legyen; a biztosított követelés összegszerű meghatározása ne legyen kötelező, de ha ezzel élnek a felek, akkor bármikor választhassák a követelés összegszerű meghatározása helyett a felső összeg meghatározását.

Articles

Articles