A Polgári Törvénykönyv óvadékra vonatkozó szabályainak változása

Szerző: Dr. Gárdos István - Dr. Pető Márk

Napi Gazdaság, 2004/április

Újdonság az a szabály, amely az óvadék alapítását az óvadék tárgyának átadásához köti. Ez kétirányú eltérést jelent a zálogjog szabályaihoz képest. Egyrészt nincs szükség a szerződés írásba foglalására, másrészt viszont nem lehetséges „jelóvadék" alapítása, azaz óvadék esetében a biztosítékul szolgáló eszközök a jogosult hatalma alá kell, hogy kerüljenek. Természetesen ugyanezek az eszközök jelzálogjog tárgyául is szolgálhatnak, az arra vonatkozó szabályok szerint. Ugyanakkor az átadás fogalmát tágan kell érteni, a biztosítékul szolgáló eszközök természetéhez igazodva a dolog tényleges átadása mellett átadásnak számít a bankszámlán, értékpapírszámlán, értékpapír letéti számlán való jóváírás is.

Az új szabályok megerősítenek több olyan gyakorlatot, amelyek e biztosíték sajátos természetéből fakadnak és segítik a pénzpiacok hatékony és biztonságos működését, azonban a hatályos szabályok alapján ezek jogszerűsége legalábbis kétséges volt. A módosítás eredményeként a jogosult sajátjaként rendelkezhet az óvadék tárgyával (pl. elidegenítheti vagy továbbkölcsönözheti), de köteles legkésőbb az óvadékkal biztosított követelés esedékessé válásáig egyenértékű fedezettel helyettesíteni az óvadék eredeti tárgyát. Másik lehetőség, hogy a kötelezett az óvadék tárgyát a kielégítési jog megnyílta előtt bármikor más, egyenértékű fedezettel helyettesítheti. A felek továbbá megállapodhatnak abban is, hogy az óvadék tárgya vagy a biztosított követelés értékének változásakor a kötelezett kiegészítő biztosíték nyújtására, a jogosult pedig a túlzott biztosíték kiadására köteles. Az említett esetekben adott helyettesítő illetve kiegészítő biztosíték az eredeti óvadék sorsát osztj a, azaz az óvadékot e vagyontárgyak tekintetében is úgy kell tekinteni, mintha akkor jött volna létre, amikor az óvadék eredetileg keletkezett. Ennek igen nagy jelentősége van minden olyan esetben, amikor ugyanabból a vagyontárgyból több hitelezői követelést kívánnak kielégíteni, és meg kell határozni a hitelezők közötti rangsort, amely a zálogjog (óvadék) keletkezésének időpontjához kötődik.

Az óvadéknak a - zálogjog egyéb formáitól megkülönböztető - leglényegesebb sajátossága, hogy az óvadék jogosultja kielégítési joga megnyíltakor az óvadékkal biztosított követelését az óvadék tárgyából közvetlenül, azaz a biztosíték értékesítése nélkül kielégítheti. A módosítás érintetlenül hagyja ezt a szabályt azokban az esetekben, mikor az óvadék tárgya pénz, bankszámla-követelés, nyilvánosan jegyzett piaci árral vagy egyébként az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható árral rendelkező értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz. Az ilyen egyértelmű és könnyen meghatározható értékkel nem rendelkező értékpapírok és pénzügyi eszközök körében azonban közvetlen kielégítésre csak akkor kerülhet sor, ha a felek erről az óvadéki szerződésben külön megállapodtak, és meghatározták az eszközök értékelésének módját is. A felek megállapodhatnak abban is, hogy közvetlen kielégítés helyett az óvadék tárgyául szolgáló értékpapírt és egyéb pénzügyi eszközt értékesítik. Erre az esetre nem vonatkoznak a zálogtárgy értékesítésére vonatkozó szabályok, az egyetlen követelmény, hogy az értékesítésnek a szerződésben meghatározott, kereskedelmi szempontból ésszerű feltételek szerint kell történnie.

Budapest, 2004. április

1 2
Következő oldal
Utolsó oldal

Napi Gazdaság cikkek

Napi Gazdaság cikkek