Author: Norbert Csizmazia - István Gárdos
Polgári Jogi Kodifikáció, 3/2007. page 32-41
A zálogjog mint járulékos dologi jog léte, vagy legalábbis az abból fakadó kielégítési jog érvényesíthetősége szempontjából meghatározó a biztosított követelés fennállása. Ezért a zálogjog alapításának is nélkülözhetetlen eleme a biztosított követelés meghatározása. Kérdés azonban, hogy a meghatározásnak milyen információkat kell tartalmaznia ahhoz, hogy a zálogjog érvényesen megalapítható legyen. A válasz attól függ, hogy mit tekintünk a meghatározás céljának: A biztosított követelés meghatározásának célja kettős: egyfelől a zálogjogosult és a zálogkötelezett egymás közötti viszonyában annak tisztázása, hogy mely követelés(eke)t és milyen terjedelemben biztosít a zálogjog; másfelől pedig az érdekelt harmadik személyek tájékoztatása a zálogjog fennállásáról és terjedelméről. A harmadik személyek tájékoztatása fontos szempont, ezért a publicitást a zálogjog mint dologi jog harmadik személyekkel szembeni hatályossága szempontjából alapfeltételnek tekintjük. A publicitás és a közhitelesség tartalma szempontjából viszont megszorító megközelítést javasolunk alkalmazni. Nem lehet reális cél, hogy a nyilvántartás a jogviszony tartalmára nézve teljeskörű és megbízható információforrásként szolgáljon. Elegendő, ha a nyilvántartásból a zálogjog léte és terjedelme megismerhető. Ezen túl a nyilvántartás nem képes hatékonyan és megbízhatóan követni a tartós jogviszonyokban bekövetkező változásokat, ezért egy esetleges további hitelezőnek vagy egyéb jogszerzőnek, ha mélyebb információkra van szüksége, amúgy is részletesebb vizsgálatot kell lefolytatnia. Ebből következően nem indokolt kötelezővé tenni a követelés egyediesítését és változtathatatlanságát sem. Ez jelentős visszalépés lenne a jelenlegi helyzethez képest, amikor a felek szabadon döntenek, hogy egyedileg vagy fajlagosan határozzák meg a biztosított követelést, rendelkezésükre áll a keretbiztosítéki zálogjog, amelynek egyik fő rendeltetése, hogy a követelések változhassanak, és a biztosított követelés változása egyébként sem érinti a zálogjog fennállását. A felek e téren meglévő szabadságát a jövőben sem indokolt korlátozni, hanem inkább növelni kellene a szabályozás rugalmasabbá tételével. Nem javasoljuk annak megakadályozását, hogy a felek a zálogszerződésben specifikusan és részletesen is meghatározhassák a biztosított követelést, a zálogjog létrejöttéhez szükséges minimum azonban ennél sokkal kevesebbet kell, hogy legyen. Egy pénztartozás főbb meghatározó elemei: a jogcím, az összeg, a lejárat és a kamat. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy a zálogjog alapításának egyszerűsítése és működésének rugalmasabbá tétele érdekében, valamint a következőkben írt okokra is tekintettel, úgy gondoljuk, hogy a zálogjog megalapításához ezek megjelölése nem feltétlenül szükséges.
Amint fentebb említettük, jelenleg mind az egyszerű biztosítéki, mind pedig a keretbiztosítéki zálogjog esetében követelmény a jogcím (illetve a jogviszony) meghatározása. Úgy gondoljuk, a hatályos jog alapján sem teljesen egyértelmű, hogy miként kell megfelelni a jogviszony (jogcím) meghatározására vonatkozó követelménynek ahhoz, hogy a zálogjog érvényesen létrejöjjön, és nem is szükséges ennek specifikus meghatározását megkövetelni. Minden olyan meghatározás megfelelő, amely, a fentebb írtak szellemében a felek és az érdekkelt harmadik személyek számára a szükséges tájékoztatást megadja. Ebből a szempontból érdekes Nizsalovszky kommentárja: „Az eddig használatban volt pénzintézeti biztosítéki okirat mintában alkalmazott klauzula, amely a jelzálogjogot mindennemű követelés biztosítására szolgálónak jelentette ki, csak oly értelmezés mellett lehet a jövőben hatályos, hogy a pénzintézet üzletkörére figyelemmel a klauzula implicite megjelöli azokat a jogviszonyokat is, amelyekből követelések keletkezhetnek.” Kiderül ebből, hogy a korabeli gyakorlat nem feltétlenül kívánta meg a jogviszony specifikus meghatározását, lehetőség volt arra, hogy egy keretbiztosítéki zálogjog különböző jogviszonyból származó követeléseket biztosítson, akár olyan tág meghatározással is, amely mellett már kétséges, hogy van-e bármi jelentősége a jogviszony meghatározására vonatkozó törvényi előírásának. A felek közötti belső jogviszonyban a felekre kellene bízni, hogy milyen módon határozzák meg a biztosított követelést, akár úgy is, hogy a zálogjog jogviszonyra tekintet nélkül, minden közöttük fennálló vagy a jövőben, a zálogjog fennállása alatt keletkező követelést biztosítson. A harmadik személyek számára pedig teljesen közömbös a biztosított követelés jogcíme, számukra, legalábbis kiindulásként elegendő annak ismerete, hogy ki a zálogjog jogosultja, és milyen összeg erejéig biztosít számára a zálogjog kielégítési elsőbbséget. Ha felek kívánják, a zálogszerződésben a követelést jogcíme alapján is specifikálhatják, de a telekkönyvbe vagy egyéb nyilvántartásba a jogcím bejegyzése még ilyenkor is szükségtelen.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
