Az önálló zálogjogról kodifikációs szempontból

Szerző: Dr. Csizmazia Norbert - Dr. Gárdos István

letöltés

Polgári Jogi Kodifikáció, 2007/3. 32-41. o.

A zálogkötelezett kifogásolási joga

Az önálló zálogjog természetéből következően, a zálogkötelezettet nem illeti meg az a jog, hogy a zálogjogosult igényérvényesítésével szemben az alapügyletből fakadó kifogást hozzon fel, hacsak ezt a jogot a törvény pozitív módon nem biztosítja. Ez tehát az önálló zálogjog kodifikálása esetén egy feltétlenül eldöntendő kérdés. Ezen a ponton alapvető eltérés van a tanulmányban ismertetett két koncepció között. Az absztrakt felfogás szerint az önálló zálogjog forgalomképessége érdekében a kifogásolási jogot a váltójogban ismert módon korlátozni kell. A szerződéses járulékosság koncepciója szerint viszont – a kialakítandó adósvédelmi mechanizmus egyik elemeként ‑ biztosítani kell, hogy az önálló zálogjog, átruházhatósága ellenére is, az alapköveteléstől ne szakadjon el; ennek egyik fő eszköze a kifogásolási jog biztosítása.

Bár a szóban forgó kérdésben konkrétan nem foglal állást, úgy tűnik, Bodzási alapvetően egyetért azzal, hogy a kifogásolási jogot biztosítani kell a zálogkötelezett számára. Ebben az összefüggésben pozitív példaként említi a Jht. 8. §-ának (6) bekezdését, mint amely a Ptk.-val szemben a szerződéses járulékosság elvét érvényesíti. Ez a szabály a jelzálog-hitelintézet javára törvényi engedményről rendelkezik az alapkövetelés tekintetében, és ezáltal biztosítja azt, hogy az önálló zálogjog és az általa biztosított követelés végérvényesen ne szakadjon el egymástól. Amint fentebb kifejtettük, ez egy több szempontból is problematikus és kerülő megoldás, amely valójában nem válaszolja meg az önálló zálogjog alapkérdését: Kihat-e az alapügylet illetve az abból fakadó követelés a zálogjog létére és tartalmára? Ha a válasz tagadó, akkor a kifogásolási jognak nincs helye; ha a válasz igenlő, akkor viszont nem önálló, hanem járulékos zálogjogról van szó. Közbülső megoldás nehezen képzelhető el.

Cikkek

Cikkek