Szerző: Dr. Csizmazia Norbert - Dr. Gárdos István
Polgári Jogi Kodifikáció, 2007/3. 32-41. o.
A tanulmány szabályozási javaslatainak áttekintése után a következőkben arra teszünk javaslatot, hogy a gyakorlat által felvetett igényeket ‑ önálló zálogjog nélkül ‑ a járulékos zálogjog rugalmasabbá tételével kellene megpróbálni kezelni. E javaslatok megfogalmazása során abból indulunk ki, hogy az önálló zálogjog körüli vita beleilleszkedik abba a tágabb kérdéskörbe, hogy az új Ptk. miként szabályozza a zálogjog és a biztosított követelés kapcsolatát. A zálogjognak mint értékjognak a rendeltetése, hogy valamely követelés biztosítékául kielégítési jogot biztosítson a tárgyául szolgáló vagyontárgyból. Ezért, a zálogjog mindig feltételez biztosított követelést. Az e két elem közötti kapcsolat terén ‑ az egyedileg meghatározott követeléshez kötődő szigorú dologi járulékosság és a dologi jog önállósága közötti skálán ‑ számos lehetőség kínálkozik, még akkor is, ha az önálló zálogjogot mint szélsőséges megoldást kizárjuk. Így például a Ptk. előtti jogunk a jelzálogjog körében – a biztosítéki zálogjogtól megkülönböztetve – ismerte a közönséges (forgalmi) zálogjogot is, amely bár járulékos dologi jog volt, de a járulékosság és a telekkönyvhöz kötődő közhitelesség konfliktusában az utóbbinak biztosított elsőbbséget, ennyiben tehát közel állt az önálló zálogjoghoz. Egy másik példa a keretbiztosítéki zálogjog, amelynek szintén többféle változata létezik: egyes szabályozásokban elegendő csupán a zálogtárggyal való helytállás felső határának, a keretösszegnek meghatározása, míg más szabályozások szerint szükséges a keret mellett annak a jogviszonynak a megjelölése is, amelyből a biztosított követelések származhatnak. Végső soron tehát az a kérdés, hogy a járulékosság szempontjából hány fajta zálogjogot és milyen tartalommal kell kodifikálni.
A Ptk. a zálogjog és a biztosított követelés közötti kapcsolat szempontjából két járulékos zálogfajtát különböztet meg: az alapesetnek tekintett zálogjogot (biztosítéki zálogjogot) és a keretbiztosítéki zálogjogot, amely járulékos ugyan, de kevésbé szorosan kötődik a biztosított követeléshez, és ezért bizonyos tekintetben közelít az önálló zálogjoghoz. E két zálogjog-fajta különbsége a biztosított követelés meghatározására vonatkozó követelmények különbségéből fakad. Biztosítéki jelzálogjog esetén a követelést annak jogcíme, összege (jövőbeni követelés esetén legmagasabb összege) és járulékai alapján, keretbiztosítéki zálogjog esetében pedig egyedül a jogviszony (jogcím) megjelölésével kell meghatározni, a keretösszeg nem a követelés azonosítására, hanem a zálogjog által biztosított kielégítési jog mértékének behatárolására szolgál. E szabályok alapján a szokásos különbségtétel úgy fogalmazható meg, hogy míg a klasszikus biztosítéki zálogjog esetében a követeléseket egyedileg kell meghatározni, keretbiztosítéki zálogjog esetében megengedett a biztosított követelés fajlagos meghatározása.
Ezzel kapcsolatban a következő kérdések vetődnek fel:
Kicsit konkrétabban: Ha egy hitelszerződés alapján több kölcsön nyújtására vagy egy kölcsönszerződés alapján több folyósításra kerül sor, akkor keretbiztosítéki zálogjogra van szükség ahhoz, hogy a teljes követelés fedve legyen, vagy elég egy egyszerű biztosítéki zálogjog is? Mi a helyzet több kölcsönszerződés esetén? Ha több hitelező együtt nyújt hitelt? Több követelés biztosítéki zálogjoggal való biztosítása esetén valamennyi követelés összegét és járulékát külön-külön meg kell határozni, vagy elegendő az együttes összeg meghatározása? Milyen zálogjogot kell választani, ha előreláthatólag sor kerülhet a kölcsön feltételeinek (kamat, devizanem, futamidő) változására?
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
